“Régi” ismerősök

2010 június 25. | Szerző: Tina és Bella |

Hát kedves olvasók, egy órával ezelőtt azt hittem, nem lesz érdemes leülnöm a gép elé írni. De mindenki örömére végül van miről. A tegnapi nap folyamán nem történt szinte semmi. Egyedül, a már említett ígéretes alany (mostantól nevezzük Lacinak) írt egy rövid, ámde igen aranyos levelet. Sajnos nem tudtam neki válaszolni, mert az ominózus társkereső oldal meghatározza, hogy hány üzenetet küldhetek egy nap. Miután vért izzadva megfogalmaztam egy frappáns, kedves és viszonylag hosszú üzenetet a férfiú számára, ráklikkeltem az elküldésre, de a következő üzenetet írta ki: „Nem lehetséges elküldeni a levelet, mert VIP tagság hiányában ma már elérted a napi levélküldési limitet (3)!” Persze a víájpí tagoknak mindent szabad. Nekem, egyszerű földi halandónak, ha nem kívánok fizetni x összeget, csak napi 3 üzenet jut. És persze az sem mellékes, hogy például nem láthatom nagy méretben a képeket, ez nagyon megnehezíti a dolgunkat, hiszen a kb. 2,5×2,5 cm-es képen, amin maga az ember úgy 1 cm lehet, nem nagyon látszik a lényeg-még szemüveggel sem! Visszakanyarodva a kedves Lacinkhoz, ma írtam neki. Levelemben kifejeztem mély fájdalmamat, amiért nem lesz vasárnapig net közelben(merthogy előre felhívta a figyelmemet, hogy pár napig nem lesz. Hát nem cukiJ ). Na de aztán ma kaptam két meghívást is chatre. Szomorúan láttam, hogy mindkettő ismerős név és egyiktől sem voltam elragadtatva… Az egyik a már említett pékem, aki egy pékségben dolgozik. A könnyebb visszautalás érdekében innentől nevezzük A Péknek. Viszonylag kellemesen csalódtam benne, kicsit közlékenyebb lett, de még mindig fenntartom, hogy nem nagyon hasonlít ahhoz, akit én keresek. Pláne, hogy ő már a 22. században él (mert szerinte 22. század van), és én inkább egy olyan srácot keresek, aki azonos időben él, mint én. Egyébként sem hiszek az időutazásban, bár nagyon szórakoztatónak találom a Vissza a jövőbe című filmet.

Eközben párhuzamosan folyt a beszélgetés az előző bejegyzésemben megemlített pasival, aki szerint a szex-kapcsolat is lehet tartós párkapcsolat. Most is próbált meggyőzni, hogy nem bánnám meg, ha hagynám, hogy kényeztessen. Természetesen megint elmagyaráztam neki, hogy nem megyek bele egy szex-kapcsolatba. Mivel ma nagyon higgadt vagyok, így nem zártam be azonnal, tovább chateltünk. Beszélgetésünk során bevallotta, hogy igazából azért nem keres komoly kapcsolatot, mert 3,5 fél éve abban él, csak a barátnő nem nagyon akar lefeküdni vele, vagyis csak hetente egyszer. Azt is elárulta, hogy két éve keres ezen a társkereső oldalon szeretőt magának, mindeddig eredménytelenül. Mikor rákérdeztem, hogy akkor miért nem hagyja a jelenlegi párját ott, és keres olyan párkapcsolatot, ahol a szex is kielégítő mind mennyiségben, mind minőségben, válaszként ennyit kaptam: „Ez bonyolult, nem értheted.” Ez volt az utolsó üzenete, többet nem írt. Őszintén szólva valóban nem értem. Ha ennyire elégedetlen a jelenlegi partnerével, hiába csinált bármit, nem lett jobb, akkor miért vannak még együtt?  Nagyon nehéz megtalálnunk azt az embert, akivel a szex területén is összeillünk. Ha pedig e téren különbözőek vagyunk, akkor sajnos mérlegelnünk kell, hogy lemondjunk-e a kielégítő szexuális életről egy nagyszerű ember miatt, vagy keressünk mást. Mindenesetre semmiképpen sem az a megoldás, hogy szeretőt keresünk. Legalábbis nem egy monogám társadalomban…

Viszont van egy jó hírem is számotokra: A pozitív hozzáállás tényleg csodákra képes. Most, hogy optimistán állok hozzá a társkereséshez, máshonnan is kaptam ismerkedő üzenetet. Egyik közösségi portálon ismerősnek jelölt egy srác. Nem környékbeli, és a képe alapján sem ismertem fel, így megkérdeztem tőle, hogy honnan ismerjük egymást. Erre ő azt válaszolta: „Talán a Kriptából. Ha nem, akkor tévedtem, de talán itt is létrejöhet egy baráti kapcsi.
Vagy nem ?” Én tényleg barátkozó típus vagyok, na de a kriptában?! Egyébként is mauzóleumpárti vagyok, az díszesebb…

by Tina